A végfelhasználói kör, akiknek a memóriahabos matracokat ajánljuk, rendkívül széles. Az idősebb generáció számára egyértelműen a legjobb választás, hiszen az elmúló évek alatt a munka és sporttevékenységek alatt felhalmozódnak a tompa fájdalommal járó kellemetlen elváltozások, az esetleges baleseti sérülésekből és betegségekből származó maradandó tüneteket nem különben ide sorolhatjuk.
Az izületi elváltozások és a keringési rendszer zavarai sajnos kortól függetlenül érinthetnek bárkit, ekkor számít igazán az, hogy az alvásra szánt órák valóban pihentetőek legyenek az aktív életet elősegítve ezzel, itt jönnek be a képbe az aktív memóriahabos matracok.
A test alvás közben megfigyelhető négy nagy nyomáspontján kívül (fej, váll, csípő, térd) a test többi pontján is jobb megtámasztást ad, főleg a kontúrvonalak mentén, mint a hagyományos derékaljak, levéve ezzel a terhelés jelentős részét a megterhelt testtájakról.
Két személyes példával is szolgálhat e sorok írója a memóriahabos matracok áldásos tevékenységéről.
Nagyon kedves ismerős amatőr festő és lovas hölgy leesett ugratás közben a hátasáról és az ágyéki (lumbális) szakaszon porckorong sérv alakult ki nála. Kezelték, fájdalmai enyhültek, a sportot még nem kezdhette újra, mert gyenge testalkatából és gyermekkori betegségeiből fakadóan lassan javult az állapota. Ekkor még hagyományos szivacs alátéten aludt. Nemsokára örömteli hírt kapott orvosától: áldott állapotba került. Terhessége alatt a sérülésből eredő fájdalmak elkerülték, de szülés után hatványozódva újra jelentkeztek, tevékeny életét megkeserítően. 3 pokoli hónap után kamionsofőr párja meglepte egy modern memóriahabos matraccal. Első alkalommal 23 órát aludt egybefüggően, gyermekére akkor felügyelő anyósa telefonhívására ébredt. Megérdemelte a pihenést, ráfért.
A második példa jómagamé. Az erő-, és küzdősportok megszállottja vagyok, talán a súlyzók dominálnak kissé jobban az edzéseimen. Válledzésen 145 kg-val végeztem 9 ismétlést nyak mögül nyomást ülve, 130 kg-os testsúly mellett. Természetellenes, nehéz gyakorlat, komoly bemelegítés, rutin és nagy alaperő kell hozzá, de épp ezért hatékony. A rommá fárasztott vállaimmal elnéztem K-1 edzésre, ennek kiváló kiegészítő mozgásformája a japán birkózás, a szumó. Egy nálam majd’ 10 évvel fiatalabb bika félig komolyan kihívott, ezt persze nem hagyhattam annyiban. Fél perc alatt legyőztem, de ennek ára volt.
Másnap a bal vállam égő napalmban ázó fájdalom volt, levegőt is alig tudtam néha venni. Kész, villant fel bennem a pánik erősödő hulláma, ennyi volt a sportkarrierem. Gyógyszert nem szedek, így szabadnapom lévén, kiadós reggeli és egy gyógytörköly, után visszafeküdtem aludni, hátha sikerül.
Sikerült, 15 óra után ébredtem fel és a telefonom után nyúltam, hogy bekapcsoljam. A bal karommal. A fájdalom mintha sosem lett volna, teljesen elenyészett. Gondolkodtam. Nem az albérletemben aludtam, hazalátogattam a szülői házba, hátha egy kis beszélgetés és kedves kis kutyáim nyüzsgése elterelik a figyelmemem a nyomoromról. Biztos így volt, de megtudtam, hogy külföldön dolgozó és élő öcsém révén a ház összes ágyába memóriahabos matrac került, addig ilyenről nem is hallottam. Ez volt a titok nyitja. A becsípődött vállam alvás közben tehermentesült és szépen a megfelelő helyére húzta a szervezet a regenerálódási folyamat alatt. Örök hála. 2 óra múlva már hátedzésen voltam…